Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január, 2015

A journey is ending, another beginning

Kép
Régóta nem írtam ide. Ennek több oka is van, volt, ami tőlem függött, más kevésbé. Leginkább amiatt nem írtam, mert vagy úgy csinálom, ahogy eleinte elképzeltem vagy sehogy, s így az utóbbi időben a sehogy győzött. Mert perfekcionista vagyok. Azt nem lehet, hogy átugorjak egy hónapot, meg azt se, hogy ne saját képet használjak, de ihletre is szükség volt, meg időre is, s végül lett egy nagy semmi a dologból, pedig ötleteim voltak. Aztán ott volt, hogy a fényképezőgépem elromlott, a laptopomat ellopták, s így újabb okom volt a halogatásra, hogy ne írjak.  Pedig történtek dolgok májustól errefelé is. Főleg hétvégeken. De a hétköznapok miatt az utóbbi időben nagyon szét voltam esve. Mert éreztem, hogy valami nem ok. A munka fárasztott, nem adott örömet, kényszerből keltem fel reggel, s alig vártam, hogy lejárjon a 8 óra. Este pedig rettegtem, hogy vajon holnap megint mit akarnak, mit találnak ki. Egyszóval nem voltam jól, Éreztem, hogy kell a változás, bár nem tudtam, miben fog állni.

Június

Kép
Júniusnak minden perce be volt osztva. Kezdte is a sort a ballagók utolsó csengetése keveredve kacajjal, játékkal, rég nem látott rokonokkal.  Széki nádas Aztán jött a Pünkösd, különös és értékes esetével, majd a maratoni mennyiségben leütött karakterek, végek és (majdnem) új kezdetek, melyek biztatták őt és minket, hogy: Ne féljetek! Ez a sok minden olyan pörgésbe hozta, hogy kénytelen volt a dugót kihúznia. S akkor jöhettek a nyugodt estek, focimeccsek, borozások, jó barátok, s mindenféle barangolások: nádas és kastély, hegycsúcs és folyópart. Bonchidai kastély 2014 augusztus 20, Baru mert nem tudtam elaludni, s jött az ihlet(ecske)