elejevége

Február egy menő csávó volt, de nem az a komolytalan fajta. Csak néha. Mint idén, mert erre az évre egy bulizósabb időszakot tervezett magának. Fel se ébredt rendesen, már szedte is a cuccait, s indult a hegyekbe. Na persze nem azért, hogy folytassa a Január által elkezdett munkát, s tovább öltöztesse őket, hanem hogy sportoljon, élvezze a havat, a síklást. Felvonóval haladt, s gyönyörködött a látványban, de mikor megérkezett, nem sokáig teketóriázott, indult is egyből a pályára, majd a hajnalig tartó buliba.  Reggel morcosan ébredt, s hogy jelenlétét éreztesse, ködbe borította a világot. De csak addig, amíg fel nem ébredt rendesen, mert amint megjött a kedve, túlságosan is bemelegedett, ami tőle ritkán szokás. Nem is állt le jóformán ezzel a meleg jókedvvel, s maga is kihasználta, hogy egyik-másik völgyön sétáljon, netán várromot látogasson, virág és madárfütty után kutakodjon. Talált is hóvirágot, s egyik hajnalban madárcsicsergésre ébredt. Ezt a hangot szerette, viszont a pár...

Már javában járt Január. Jobban mondva csak járt volna. De igazából Január normális esetben nem jár, hanem vacog, csúszik, netán sízik. A lényeg: ezeket nem tehette szegény Január. És sajnos December se igazán. Csak egyszer, Mikuláskor.  Szóval már készülődött Január összeszedni cókmókját, mikor egyszer csak, a már-már rügybe boruló fák közt, de néhol mindenképp hóvirággal az avarban, egyszercsak leszállt a köd. S Januárnak jelezték: kód van. Vagyis, hogy kód lesz, méghozzá sárga, egy órán belül, s akkor teheti a dolgát, nem kell félcipőben járnia. De Január nem szólt semmit, csak annyit, hogy hiszi, ha látja. Járt-kelt, folytatta a dolgát és néha azért lopva ránézett a zsebórájára. Beült nyugisan egy kávézóba, könyvet vett elő, s belemerült az olvasásba. Egyszer csak felnézett olvasnivalójából, s majd felborította a már kihült kávéját, amikor látta, hogy igen, tényleg itt van.  Kissé dideregve, mert hát nem volt felkészülve, de annál nagyobb lelkesedéssel ment haza, hogy...

Hála legyen itt is, a végeken, ahol szombaton egy nagyon is szép és bensőséges eseményen vehettünk részt a Magyar Kultúra Napja kapcsán. A petrozsényi Szent Borbála katolikus templomban került sor erre az eseményre, mely szentmisével kezdődött. Nem húzom a szót, részletekkel szolgál a Nyugati Jelen cikke. Foto: www.petrozseny.ro Engem személyesen Sík Sándor Te Deum című verse fogott meg, s jó volt hallani a Kodály Zoltán féle megzenésítésben. SÍK SÁNDOR: TE DEUM Téged Isten dicsérlek és hálát adok mindenért. Hogy megvolt mindig a mindennapim és nem gyűjtöttem másnapra valót,                      hála legyen. Hogy mindig jutott két garasom adni és magamnak nem kellett kéregetnem,                      hála legyen. Hogy értenem adatott másokat s nem kellett s...

... avagy bentlakásban (is) elkészíthető ételek - Eszközök és alapanyagok Egy évet töltöttem bentlakásban. Tudom, hogy sokan 4-6-8 vagy akár 10 évet is, de asszem, attól a tapasztalat még lehet releváns. Kezdetben egy tányéron és evőeszközökön kivül nem volt semmim, s lehetőség se ahol főzzek, mert a konyhában nem volt semmi. Így egy hónapig többnyire a városban vagy ahol értem ettem. Nem mondom, hogy kimondottan rossz volt, de azért az ember zsebe megérzi, valamint egy idő után megunja folyton a rántott húst, a káposztasalátát vagy a rizset köretnek. Aztán első adandó alkalommal elhoztam otthonról az indukciós fözőlapot , meg két kicsi fazakat, fedőt, két fakanalat, egy lapítót, egy közepes tálat és egy kicsi szűrőt. Majd később került mellé egy palacsintasütő és egy  IKEA-s CHOSIGT reszelő s doboz.   Ami még fontos, hogy legyen: konyharuha és papír törlőkendő. Na így már neki lehetett fogni valaminek. Jobb oldalt a "konyha"  Kezdetnek jó magam is csak eg...

Az irodában ülök, s dolgomat végzem, mikor üzenetet érkezését jelzi a telefonom. Rövid, lényegretörő üzenet: "Van-e kedved menni a Câlcescu tóhoz? Egy órán belül Petrozsényben vagyunk." Válaszom hasonlóan rövid volt: "Persze, befejezem a dolgom, 10 perc csomagolásra, s mehetünk." Képzelhetitek, hogy milyen ütemben fejeztem be a hátralevő feladataimat, s már siettem is a buszmegállóba, onnan pedig a bentlakásba. Hátizsák elő, bakancs, vastag felsők, esőköpeny és egyebek, s már szaladtam is az autóhoz. Câlcescu tó A Câlcescu tó a Páring hegység keleti részében található, 1925 m-en, és egyike a legnagyobb glaciális tavaknak a hegységből. Megközelíteni több irányból is lehet. Mi a Lotru folyó mentén haladtunk, mely a tóból ered. Az út első szakasza egészen enyhe, jól járható erdei út, majd az erdőn keresztül halad tovább, helyenként elvesztve a nyomot, mert a jelzések sajnos rég voltak festve. Aztán jön a patak, keresztül-kassul kell átmenni rajta, míg a havasi...