elejevége

Bár nincs igazán vonatállomás itt, ahol most vagyok, de a vonat, amit január óta vártam, augusztusban befutott. A várakozás nem volt tétlen: új tapasztalatok, helyszínek, megállt idő. Meg könyvek és jegyzetek a következő jelige alatt: "Csináld azt amit KELL, hogy utána azt csinálhass, amit AKARSZ." (Oprah Winfrey) Így telt az idő, néha nagyon gyorsan és aktívan, máskor lomhán, s szinte tétlenül. Kerestem a helyet, ahol a munkámban én lehetek, ahol megbecsülnek, ahova jó érzéssel, kiváncsisággal megyek reggel. Volt, hogy jól ismert vidéken barangoltam újból, ott, ahol a szakmát igazából kitanultam, de közben kerestem az "igazit". Nehéz volt kivárni, s már-már azt hittem, hogy lehetetlen az ilyesmi. De végül előbújt, s akkor "csak" dönteni kellett, de gyorsan, s vigyázni, hogy két szék közt ne maradjak. Döntöttem, s eddig helyesnek bizonyúlt döntésem. S hogy mi segített ebben? Visszamenni a dolgok elejére: Mit akarok? Miért akarom? Hogyan akarom? Szer